(...) Félig megfordultam. A szemébe néztem, és nem tudtam, hogy mi legyen már megint. Ismét letaglózott gyönyörű mosolya amikor a szemébe néztem. Aztán puszit adtunk egymásnak, hiszen mi barátok vagyunk. Az ölelés nem maradhatott el, csak félve félig, aztán újra félve és újra…